A MI LEGYEN? blog tartalma a magyar civiles think tank - magyarcivil.hu - anyagainak felhasználásával készült, a jogtulajdonos engedélyével.

/ Az oldalon lévő tartalom felhasználásával készült kép- és hanganyag - a jogtulajdonos engedélyével - a MEGOSZTÁSOS HÍRTELEVÍZIÓ kísérleti híradója által, több száz ministúdió adásának megosztása révén jut el a nézőkhöz. A ministúdiók kísérleti adásához készített szövegek, anyagok az emedia.blog.hu alatt érhetők el. /

MI LEGYEN?

VÁLTOZÁS VAGY ???    FELADJUK?

Írástudók írják egy zimbabwei közleményből átollózott szöveget némiképp módosítva, hogy a legendás gyújtóhangú beszéddel az oroszokat távozásra szólító ifjú immár deresedő hajjal a végrehajtó hatalom csúcsán visszahívja őket, de nagyobb baj, hogy családi, baráti vállalkozássá zülleszti az országot, önkényuralmi rendszert épít ki, az illiberális munkalapú rendszer ideológiájával pedig megfosztja versenyképességétől az uniós támogatás infúziója által stabilizált magyar gazdaságot.

És nem történik semmi.

Azt mondja, hogy a nyugati elit korának vége lesz Európában és ez csak idő kérdése. Erre a biztosítékot azok a megélhetésükért küzdő, keményen dolgozó emberek jelentik, akik biztonságot és rendet akarnak. Biztonságot és rendet akarnak, nem a nyugati fogyasztói kultúra őrületét. Csakhogy a magyar munkaalapú gazdaság számára a nyugati fogyasztói kultúra őrülete biztosítja a megrendelést, a munka lehetőségét, az export lehetőségét. A Magyarországon gyártott autók és számos fogyasztói cikk felvevő piaca a nyugati fogyasztásőrült társadalom. A magyar export 80 %-a eus piacra megy, ebből 60 % német piacra a nyugati fogyasztásőrült kultúra kiszolgálására. Amennyiben akár csak részben teljesülne a vezéri vízió, a magyar munkaalapú gazdaság összeomlana, mert nem jönne megrendelés, nem lenne kinek termelni, nem lenne hova exportálni.

De senki nem szól, hogy ez önsorsrontó vízió, pedig van szakértő garmadával. És nem történik semmi.

A kormánypárt kampányának vezértémája a sorosozás és migránsozás mellett, hogy ma már 4,4 millió ember dolgozik és fizet adót Magyarországon, azzal szemben, hogy 2010-ben csak 3,7 ember dolgozott Magyarországon és közülük csak 1,8 millió fizetett adót. Mondhatni teljes a foglalkoztatás, de a munkaalapú gazdaság erre is lett tervezve. És persze mondják sorra a kisebb rangú nyilatkozók, hogy 2010-ben Orbán Viktor miniszterelnök megmondta, az elkövetkező tíz évben 1 millió új munkahelyet fognak teremteni Magyarországon és hét év után ott tart az ország, hogy közel 750 ezer új munkahely jött létre.

És senki nem szól, hogy ez nem igaz, elemi számtantudással cáfolható az egész! Pedig van szakértő ellenzéki oldalon is garmadával. A helyzet az, hogy Magyarországon a 15-74 év korú népesség létszáma 7,5 millió. Ebből az inaktív 3 millió. A 3 millió inaktívból nem kíván dolgozni 2,7 millió fő - 61 % nő és 29 % 15-24 éves korú - , az inaktívakból szeretne munkát 295 ezer fő.

Ami a lényeg, hogy a 15-74 év közötti 7,5 milliós népességből levonandó az inaktív 3 millió, tehát az aktív munkavállaló 4,5 millió fő. Közülük 4,4 millió fő dolgozik Magyarországon és fizet adót Magyarországon a miniszterelnök szerint. De akkor hova sorolják azt a legkevesebb 600 ezer magyart aki külföldön dolgozik és külföldön fizet adót? Mert őket úgy beállítani, hogy a 4,4 millió munkavállalóból álló létszám részeként itt dolgoznak és itt is fizetnek adót, az több mint túlzás. Az már az ország gazdasági állapotáról, a foglalkoztatásról, az adófizetők számáról valótlan adat közlése. Ha legkevesebb 600 ezer magyar külföldön dolgozik és külföldön fizet adót, akkor itt Magyarországon nem 4,4 millió, csak 3,8 millió fő dolgozik és fizet adót és ezt figyelembe véve már nem igaz a rekord alacsony munkanélküliség, egyáltalán a munkanélküliség adata sem.

És ennek csak egyik következménye, hogy már nem lehetne a kormánypárt kampányának vezértémája a teljes foglalkoztatottság, az, hogy már 4,4 millió ember dolgozik és fizet adót Magyarországon. De ami nagyobb baj, hogy a teljes foglalkoztatásra tervezett munkaalapú gazdaság nem számolhat 4,4 millió emberrel csak legfeljebb 3,8 millióval. Kiesik 15 % kapacitás. És ebből csupán egy hasznos tanulság van: a Fidesz kétharmada lehetővé teszi az alkotmány, a jogszabályok, a statisztika megváltoztatását, de nem teszi lehetővé a természeti törvények és a matematika szabályainak megváltoztatását.

És mi úgy teszünk mintha igaz lenne, hogy 4,4 millió ember dolgozik és fizet adót Magyarországon. Sőt, több ellenzéki párt vezetője nyilatkozatával hitelesíti, visszaigazolja, hogy már 4,4 millió ember dolgozik és fizet adót Magyarországon. És persze nem történik semmi. Így mitől, miért lenne változás? A nem kormánypárti média esetében nehéz lenne elhinni, hogy ekkora csúsztatást, ekkora baklövést senki nem vesz észre. De senki nem szól, nincs helyreigazítás. Bejáratott demokráciákban ilyenből kormánybuktatást csinálnak. Itt nem történik semmi.

És mindennek ismeretében megkerülhetetlen a kérdés: ha nem igaz, hogy 4,4 millió ember dolgozik Magyarországon és fizet adót Magyarországon, mert közülük legalább 600 ezer külföldön dolgozik és külföldön fizet adót, akkor egyáltalán mi igaz? Ha ebből következően nem igaz a munkanélküliségi adat se, akkor mi igaz? Átverés minden?

Az, hogy hány ember dolgozik Magyarországon, hányan fizetnek adót, mekkora a munkanélküliség nem lényegtelen jellemzők, hanem az ország, a gazdaság legfontosabb adatai. És kiderül, hogy semmi nem úgy van? Csupán propaganda minden, tele hamis állítással? Mi lesz ha kipukkad a propaganda lufi? Bedől egész? És erre az ingoványra épül a magyar jövő?

És senki nem szól. Nem történik semmi. Nincs független magyar média, amelyik kimondaná a valóságot?

MI HOZHAT VÁLTOZÁST?

Az ellenzék képtelen kibillenteni egyensúlyi állapotából a jelenlegi rendszert. Meg talán nem is akarja. Az nem hihető, hogy az ellenzéki vezetők, az ellenzék szakértői annyira bénák, hogy elemi számtantudással átlátható hibákat ok nélkül elnéznének.

És nem történik semmi, mint ahogyan akkor se történik semmi, ha egy ember, akár egy ismert ember mondja, hogy változásra van szükség. Ha viszont 100 ezer magyar mond igent a változásra, arra, hogy stop a korrupciónak, elég a hamis propagandából, nézzünk szembe a valósággal, az már számít és nem hagyható figyelmen kívül.

Csakhogy 100 ezer embert nem lehet egy időben az utcára vinni, hogy egy időben, együtt, egyezően fejezze ki véleményét. De 100 ezer embert meg lehet kérdezni egy országos közvélemény-kutatás keretében, hogy akar-e változást, vagy egyetért a korrupciós bírság bevezetésével, amiből finanszírozható lenne egy jóléti fordulat, a 20 ezer forintos egységes nyugdíjemelés és a minimálbér adómentessége.

Egyedül a 100 ezer fős közvélemény-kutatás lehet alkalmas a változás elindítására. A 100 ezer fős közvélemény-kutatás eredménye meggyőző erejű bizonyíték lehet arra, hogy a társadalomban létezik a változás iránti igény, akarat. A tényleg változást akaró ellenzéki média megismertetéssel, figyelemfelhívással támogathatja a 100 ezer fős közvélemény-kutatás elindítását.

TARTALOM

KÉPLET A KORMÁNYVÁLTÁSRA

A NYUGDÍJASOK FOGJÁK ELDÖNTENI A 2018-AS VÁLASZTÁST

ELVIHETŐ A FIDESZES SZAVAZÓK FELE?

MAGYAR MODELL LESZÁLLÓ ÁGBAN

KÜLDÖTTSÉG MENNE SOROSHOZ

ÖSSZEFOGÁS HELYETT EGYÜTTMŰKÖDÉS

KI LENNE ALKALMAS MINISZTERELNÖKNEK?

KÉPLET A KORMÁNYVÁLTÁSRA

Az Orbán-rendszer húzó ágazata már nem a termelés vagy szolgáltatás, hanem a kommunikáció, ami komoly sikerként tudja eladni azt ami valójában nincs. A hatalom kommunikációs gyára elszakítja az embereket a valóságtól. Már létrejött Magyarországon az a megcélzott állapot, amikor a tények nem számítanak, hangulatkeltéssel vezérelhető a választási akarat. Az alapszabály, hogy egy folyamatosan sulykolt ellenségkép, a veszély láttatása, a félelem permanens érzete tartsa egy táborban az erre fogékony választókat. Az országra és Európára törő migránsok millióival való riogatás és persze a főgonosz - Soros György - meg a háttérhatalmak nem szűnő emlegetése.

Beégetik a választók tudatába, hogy akik most kormányoznak megvédenek bennünket, még Brüsszelnek is megálljt parancsolnak. Ebben a helyzetben reménytelen kísérlet a programalapú meggyőzés. Vidéken pedig arra is kevés az esély, hogy eljusson az információ a megcélzott választókhoz. A figyelem középpontjában egyébként is a megélhetésért folytatott küzdelem áll, az hogy minden nap kerüljön étel az asztalra. A választói passzivitás, közöny, érdektelenség vonatkozásában változás csupán a személyes érintettség okán és vonalán érhető el. Az ellenzéki pártoknak nincs think tankjük, amely képes lenne erre felépíteni választási stratégiát és kampányt.

A változás elindítója és mozgatórúgója általában a társadalmi elégedetlenség. Társadalmi elégedetlenség a közállapotok miatt, az alacsony bérek és nyugdíjak miatt. Társadalmi elégedetlenség a nehéz megélhetés, az ellenérzést kiváltó hatalomgyakorlás, a szabadságjogok megnyirbálása, a demokrácia korlátozása miatt. Magyarországon szinte mindegyik ok fennáll, a társadalmi elégedetlenség mégsem tükröződik a választói támogatottságot vizsgáló felmérésekben. A különböző kutatások azt mérik, hogy a magyar emberek többsége szerint rossz irányba mennek a dolgok és a magyar emberek 60-80 %-a elégedetlen. Ennek ellenére a felmérések szerint a kormánypárt utcahosszal vezet az ellenzéki pártok előtt.

Lehet hivatkozni köztársaságra, demokratikus értékekre, korrupcióra, lopásra, visszaélésekre, de erre már nem kapja fel a fejét a választó, nem billenti ki a közönyéből, érdektelenségéből. A jelenlegi helyzettel elégedetlen magyar választó a politikai iszapbirkózás helyett valami mást, valami újat vár. Nem csupán bírálatot, hanem egy olyan ígéretes víziót, amiben ő is benne van, az ő lehetősége is látható. Ugyan meghallgatja, hogy miért elviselhetetlen a jelenlegi rendszer, ki mit lopott és ki hova takarodjon, de jobban érdekelné, ha arról is beszélnének, hogy milyen lenne a jelenlegi kilátástalanság helyébe lépő lehetőségek víziója.

Az a választói kör, ahol a kormányváltáshoz szükséges számú szavazat elérhető, csak a személyes érintettség révén hozható ki a választói passzivitásból. A személyes érintettség egzisztenciális vonalon értendő és világos üzenet kell hozzá, ami tudtára adja, hogy mikor lesz jobb neki és mitől. A programalapú meggyőzésnél jóval nagyobb az esélye az érdekalapú szavazási hajlandóság motiválásának. A kormányváltás képlete szerint olyan közös ügyet, olyan közös érdeket kell találni ami a személyes érintettség okán és vonalán szólítja meg a választókat és üzeneteiben is erre fókuszál.

Mi lehet az a közös ügy, közös érdek, ami azonos oldalra hozhat 3 millió választót, a kormányváltáshoz szükséges 3 millió szavazatot? A közös ügy a korrupció, pontosabban a korrupcióból a költségvetés számára bevételi forrást teremtő korrupciós bírság és a korrupciós bírságból megvalósítható jóléti fordulat, ennek részeként a havi 20 ezer forintos nyugdíjemelés. A korrupciós bírság egyszerű értelmezhetőségében és az igazságérzetre irányuló hatásában felülmúlhatja a fideszes rezsicsökkentést

A korrupciós bírság témája és a 100 ezer fős közvélemény-kutatás az ami kikezdheti a rendszert, megbillentheti a jelenlegi látszólagos egyensúlyt és mélyre ható változásokat indíthat el.

Lehet finoman és kevésbé finoman magyarázni a korrupciós bírság témáját, de lényegében arról van szó, hogy azt a közpénzt, uniós pénzt, amit évek során korrupcióval, túlszámlázással, csalással lenyúltak, korrupciós bírság formájában visszaszedi a Korrupcióellenes Hivatal, és nem hosszú pereskedéssel, hanem 1-2 hónap alatt adó formájában hajtja be. És ez a költségvetési bevétel lesz a jóléti fordulat forrása. A korrupciós bírság bevezetésével finanszírozható válna a jóléti fordulat keretében a havi 20 ezer forintos egységes nyugdíjemelés, 100 ezer forintig a bér adómentessége, az orvosok, ápolók bérének jelentős emelése, 100 db CT és MR beszerzése, a nyomor felszámolása. Minden nyugdíjas éves járandósága 240 ezer forinttal emelkedne és minden bér a béremelésen felül évi 180 ezer forinttal lenne több.

A korrupciós bírságokból befolyó költségvetési bevételekből rendezni lehetne a devizahitelesek helyzetét és elindítható lenne egy nagy országos bérlakásépítési program is. A különböző típusú korrupciós bírságokkal több mint évi 1500 milliárd forint, 10 év alatt legalább 15 ezer milliárd forint lenne becsatornázható a magyar költségvetésbe. Évi legalább 1500 milliárd forint plusz bevétel lenne elkölthető jóléti intézkedésekre, nyugdíjemelésre, béremelésre, az egészségügy helyzetének rendezésére, modern CT és MR berendezések beszerzésére, orvosok, ápolók bérének jelentős emelésére, a várólisták minimálisra csökkentésére, a minőségi oktatás megfinanszírozására.

A kormányváltó képlet lényege, hogy a választó közvetlenül érintetté és érdekeltté válik, és világos lesz a számára, hogy csak akkor juthat a korrupciós bírsággal visszaszedett pénzből az őt megillető részhez, ha kormányváltás lesz és az kerül hatalomra, aki bevezeti a korrupciós bírságot. Ez pedig az ő szavazatától függ. Akkor lesz extra, 20 %-os nyugdíjemelés, béremelés, minimálbér adómentessége, sokkal jobb minőségű gyógyítás, jóléti fordulat, ha a kormányváltásra szavaz.

A magyar civiles think tank kis mintás mérései azt mutatják, hogy a - " Szavazna Ön a korrupciós bírság bevezetésével finanszírozható jóléti fordulatot ígérő választási párt listájára és egyéni képviselőjelöltjére? Szavazna Ön a korrupciós bírság bevezetéséből finanszírozható havi 20 ezer forint nyugdíjemelést ígérő választási párt listájára és egyéni képviselőjelöltjére? Támogatná szavazatával szülei, nagyszülei havi 20 ezer forintos nyugdíjemelését? " - típusú kérdésekre adott válaszok esetében a támogatottság 68-95 % között mozgott, ami azt jelenti, hogy összejöhet a Fidesszel szembeni kétharmad.

Az a közvélemény-kutatás, amely szerint a Fidesz fölényesen vezet és ez alapján biztosan nyeri a 2018-as választást, csupán a valóság egyik szelete. Ez a közvélemény-kutatás úgy készült, hogy a megkérdezettek egyike se tudott a kormányváltó megoldásról.

A valóság másik szelete az a kis mintán végzett közvélemény-kutatás, amely azt mutatja, hogy a kérdésekre adott válaszok alapján összeállt a Fidesszel szembeni kétharmad és ez alapján már most kijelenthető, hogy a Fidesz elbukta a 2018-as választást.

Ami ebből a lényeg, hogy a kis mintán végzett közvélemény-kutatás során megkérdezettek, amíg nem ismerték a kormányváltó megoldást hasonlóan foglaltak állást mint azok, akiket a Fidesz fölényes vezetését kimutató közvélemény-kutatás során megkérdeztek. A kormányváltó megoldást megismerve viszont a többségnek gyökeresen megváltozott az álláspontja.

Nagyon leegyszerűsítve a kormányváltás képlete: legalább 1,5 millió nyugdíjas szavazna a korrupciós bírságból finanszírozható 20 ezer forintos nyugdíjemelést ígérő választási párt listájára és egyéni jelöltjére, és szinte biztos, hogy minden nyugdíjas tudna hozni egy családtagot, rokont, aki szavazatával támogatja nyugdíjemelését. Ez pedig összesen 3 millió szavazó lenne, pont annyi, amennyi a kormányváltáshoz kell.

Azt pedig, hogy a kormányváltó megoldást megismerve országosan is létezik a Fidesszel szembeni kétharmad, a 100 ezer fős, országos közvélemény-kutatás tudja illetve fogja kimutatni.

A NYUGDÍJASOK FOGJÁK ELDÖNTENI A 2018-AS VÁLASZTÁST

Nem túlzó állítás, hogy nagy valószínűséggel a nyugdíjasok fogják eldönteni a 2018-as választást. A nyugdíjasok a legnagyobb szavazói csoport ahol szervezettség nélküli érdekazonosság létezik. A 2,6 millió nyugdíjas és járadékos esetében a szavazási hajlandóság és a szavazás is befolyásolható érdekalapú motivációval. Ez konkrétan azt jelenti, hogy egy jelentős nyugdíjemelés ígérete - mellétéve a finanszírozás mikéntjét is - megmozdítja, elviszi szavazni a nyugdíjasok szinte egészét és amikor felmerül a kérdés, hogy a 20 ezer forintos nyugdíjemelést hozó kormányváltást vagy inkább pártja hatalomra jutását, illetve hatalmon maradását tmogassa a nyugdíjas szavazó, akkor ő pontosan tudni fogja a választ. De nemcsak ő, hanem az ő 20 ezer forintos nyugdíjemelését szavazatukkal támogató családtagok is pontosan tudni fogják hova húzzák be az ikszet.

Erről a 100 ezer fős, országos közvélemény-kutatás révén előbb is képet kaphatunk, az alábbi kérdésekre adott válaszok összegzése után:

1.4./ Ön akkor is támogatná szavazatával a havi 20 ezer forintos - évi 240 ezer forintos - egységes nyugdíjemelést, ha azt az a párt ellenzi, amely mellett Ön elkötelezte magát?

1.5./ Ön szavazatával a 20 ezer forintos nyugdíjemelést hozó kormányváltást vagy inkább pártja hatalomra jutását, illetve hatalmon maradását támogatná?

1.6./ Nyugdíjasként mi a fontosabb Önnek: saját érdeke vagy pártja támogatása?

Az alacsony magyar nyugdíjak az elmúlt 10 évben annyit vesztettek értékükből, hogy a rezsi és a szűkös megélhetés fedezetére sem elegek. A lengyelek a legkisebb nyugdíj összegét - forintba átszámítva - 73 ezer forintra emelték. A legkisebb magyar nyugdíj összege 28.500.- forint. A románok úgy emelték a román nyugdíjakat 5,8 %-al, hogy nem volt infláció. A magyar nyugdíjakat inflációval azonos mértékben, 1,6 %-al emelték.

Ezen a helyzeten csak egy szociális jellegű, egységes és azonos összegű nyugdíjemelés segíthet. A 13. havi nyugdíj az alacsony nyugdíjjal rendelkezők helyzetén keveset javítana. Akinek 60 ezer forint a nyugdíja, az 13 havi nyugdíjként 60 ezer forintot kapna, míg akinek 300 ezer forint a nyugdíja, az ennek az ötszörösét, 300 ezer forintot.

Ma Magyarországon 2 millió nyugdíjas és 600 ezer járadékos az államtól kapja jövedelmét, járandóságát, ami egyben azt is jelenti, hogy ez a 2,6 millió fő az érdekazonosság tekintetében egy szavazói táborba sorolható. Ha ebből az érdekazonosságon alapuló szavazótáborból minden második választó személyes érintettsége okán arra az egyéni képviselőre és listára szavazna, akinek programjában a jelentős nyugdíjemelés szerepel, az 1,3 millió szavazatot jelentene. Ha az említett 1,3 millió fő hozna további 1 szavazót családi, baráti körből, az már 2,6 millió szavazatot jelentene, amivel megnyerhető a választás.

A nyugdíjasok több mint felének, több mint 1 millió főnek kevesebb a havi nyugdíja 100 ezer forintnál, nekik valószínűen mindent beelőző egzisztenciális kérdés egy jelentős nyugdíjemelés. A magyar civiles think tank kis mintán végzett felmérései szerint sok nyugdíjas gyereke és unokája is szavazatával támogatná a szülő vagy nagyszülő jelentős nyugdíjemelését. Mert ha ő az alacsony jövedelméből nem képes pénzzel támogatni rászoruló nyugdíjas hozzátartozóját, akkor legalább szavazatával tenné ezt, hogy így adjon támogatást, így segítsen.

A 2,6 millió magyar nyugdíjas és járadékos járandóságának havi 20 ezer forintos emelése éves szinten 624 milliárd forint többlet kiadást jelentene a költségvetésnek. Ez már most is bőven fedezhető lenne az elmúlt évben képződött 2000 milliárd forint plusz költségvetési bevételből. Ezen felüli plusz fedezetet jelenthet a költségvetés 2017-ben jelentkező 1100 milliárd forintos többletbevétele, amelyet a felfutó gazdasági növekedés hozadékaként jelentett be Varga Mihály miniszter.

ELVIHETŐ A FIDESZES SZAVAZÓK FELE?

A hírtelevíziók beszélgetés műsoraiban megszólaló ellenzéki politikusok fantáziátlanságát jelzi, hogy a FIDESZ legyőzésének esélyeit mérlegelve általában arról beszélnek, hogy az 1 millió bizonytalan, ám kormányváltást akaró szavazó alkotta táborból kellene minél nagyobb részt kihasítani és beékelni saját pártjuk szavazói táborába. Aztán még szó esik más ellenzéki pártok szavazóinak megnyeréséről is, de szóba nem kerül, hogy miként lehetne leszakítani jelentős számú szavazót a Fidesz szavazótáborából, mert úgy merőben más lenne a képlet, a viszonyítási alap, akivel szemben győzni kell és persze más lenne a nyerés esélye is.

Merőben más helyzet lenne, ha egy mesterfogással leszakítható lenne a fideszes szavazók fele, 1 millió szavazó és már csak a maradék 1 millióval szemben kellene összemérni magát a Fidesz legerősebb kihívójának. Ez így még persze csak gondolatkísérletnek mondható, de érdemes végigvinni a fonalat, kitérni a részletekre, hogy van-e realitása egy ilyen elgondolásnak, létezhet-e mesterfogás az 1 millió fideszes szavazó elvitelére.

Abból kellene kiindulni, hogy kik alkotják a Fidesz szavazótáborát, kikből áll össze a Fidesz iránti elkötelezettség tekintetében megingathatatlannak tartott kemény mag? A következő kérdés pedig nyilván az lenne, hogy létezhet olyan motiváció, ami felülírhatja, megingathatja a szilárdnak hitt elkötelezettséget? Elképzelhető, hogy a mesterfogást, a kormányváltó közös ügyet, a korrupcióból bevételi forrást teremtő korrupciós bírság ügye és az ebből elindítható jóléti fordulat és a 20 ezer forintos egységes nyugdíjemelés jelentheti? Elképzelhető, hogy a korrupciós bírság egyszerű értelmezhetőségében és az igazságérzetre irányuló hatásában felülmúlhatja a fideszes rezsicsökkentést?

A Fidesz nem a programjával tud megtartani 2 millió szavazót, hanem olyan egyszerű témákkal mint régebben a rezsicsökkentés, most meg a migráns téma, Soros-terv, a félelem gerjesztése, annak elhitetése, hogy ők azok akik kormányon megvédik a magyar választókat. Ebben a helyzetben reménytelen kísérlet a programalapú meggyőzés. Vidéken pedig arra is kevés az esély, hogy eljusson az információ a megcélzott választókhoz. A figyelem középpontjában egyébként is a megélhetésért folytatott küzdelem áll. A választói passzivitás, közöny, érdektelenség vonatkozásában változás csak a személyes érintettség okán és vonalán érhető el.

A Fidesz szavazóinak több mint fele nyugdíjas, 62 % a hatvan éven felüliek száma. A fideszes nyugdíjasok többsége elégedetlen a nyugdíjának mértékével és még inkább elégedetlen a nyugdíjemelés mértékével. A magyar civiles think tank kis mintás mérései azt igazolták, hogy a korrupciós bírság és az abból finanszírozható egységes havi 20 ezer forintos nyugdíjemelés jelentősen befolyásolja a szavazói hajlandóságot, oldja, sőt, kiüti a szavazó párt iránti elkötelezettségét.

A magyar civiles think tank talán az egyetlen olyan szellemi műhely, ahol kis mintás mérésekkel a különböző folyamatok, kampányígéretek, politikai üzenetek hatását vizsgálják, úgy, hogy nem csupán az igen és nem válaszokat rögzítik, hanem a kérdéshez való viszonyulás indoklását, rövid magyarázatát és a jellemző reakciót is, majd ezeket is összegzik.

A korrupciós bírság, a korrupciós bírság bevezetésével finanszírozható jóléti fordulat és a 20 ezer forintos havi nyugdíjemelés témája
leszakíthatja az elkötelezett fideszes nyugdíjas szavazók többségét és leszakíthatja azokat is a fideszes szavazótáborból, akik szavazatukkal szeretnék támogatni nyugdíjas szüleik vagy nagyszüleik havi 20 ezer forintos nyugdíjemelését. De leszakíthatja azokat is, akiket irritál a korrupció és a korrupciós bírságra valamint ebből finanszírozható jóléti fordulatra szavaznak. Ez összesen elérheti az 1 millió főt, és akár a fideszes szavazók fele is elvihető.

A kis mintán történő mérések azt mutatták, hogy a - " Szavazna Ön a korrupciós bírság bevezetésével finanszírozható jóléti fordulatot ígérő választási párt listájára és egyéni képviselőjelöltjére? Szavazna Ön a korrupciós bírság bevezetéséből finanszírozható havi 20 ezer forint nyugdíjemelést ígérő választási párt listájára és egyéni képviselőjelöltjére? Támogatná szavazatával szülei, nagyszülei havi 20 ezer forintos nyugdíjemelését? " - tíousú kérdésekre adott válaszok esetében a támogatottság 68-95 % között mozgott, ami azt jelenti, hogy létezhet, összeállhat a Fidesszel szembeni kétharmad.

Aki most igent mondott a kis mintás kutatás során a korrupciós bírság bevezetésére, a korrupciós bírságból adható 20 ezer forintos nyugdíjemelése, a jóléti fordulatra, az valószínűen 2018 áprilisában is igent fog mondani rá. De erre valójában majd a 100 ezer fős, országos közvélemény-kutatás fog meggyőző választ adni.

Azt mondják, hogy a fideszes szavazókat a hit köti a Fideszhez. A kis mintás közvélemény-kutatás szerint - rögzitett reakciók, viszonyulások - 8 nyugdíjas bevalottan fideszes szavazó közül 7 fő a havi 20 ezer forintos nyugdíjemelést hozó kormányváltásra szavazna és már most kezdi számolgatni, hogy hány hónapot kell még várni addig, amikor 20 ezer forinttal több nyugdíjat hoz a postás. Ők nem tagadták a Fidesz melletti elkötelezettséget, de azzal érveltek, hogy most inkább önmagukra szavaznának, a 20 ezer forintos nyugdíjemelést ígérő párt listája és egyéni jelöltje mellé húznák be az ikszet. A kis mintás mérések szerint nyugdíjemelés vonatkozásában a jelenlegi viszonyok között a 15 ezer forint feletti emelés már megingathatja a párt iránti elkötelezettséget, a 20 ezer forintos emelés meggyőző hatása pedig 90 % körüli. Akár a nyugdíjas fideszes szavazók 90 %-a elhagyhatja a Fideszt, és ebbe még nem számítanak azok, akik a nyugdíjas szüleik, nagyszüleik 20 ezer forintos emelésének támogatására adva szavazatukat, ugyancsak csökkentik a Fidesz szavazói bázisát.

MAGYAR MODELL LESZÁLLÓ ÁGBAN

A magyar miniszterelnök Göteborgban az Európai Unió szociális csúcstalálkozóján azzal dicsekedett, hogy jól működik a magyar modell és mi magyarok ezt nem is akarjuk lecserélni. Nem meglepő, hogy sok magyar embernek más a véleménye, hiszen egyes felmérések szerint a magyarok közel kétharmada kormányváltást szeretne, mert úgy gondolja, hogy nem jó ami van, rosszul működik. Ez itt nem a lehetőségek kora hanem a kilátásátalanság időszaka.

Azt vitában lehetne cáfolni, hogy az Orbán-féle magyar modell, a munkaalapú gazdaság rendszere életképes-e, az viszont vita nélkül is megállapítható, hogy nem versenyképes. Ezt igazolja szinte minden adat, kimutatás. A térségben szinte mindenben az utolsók vagyunk. Évente a magyar GDP 5-8 %-át kitevő uniós pénzt forgatunk bele a gazdaságba, a fejlesztésbe és jó ha 3 % feletti gazdasági növekedés kijön belőle. A magyar gazdasági növekedés 3,6 %, amikor a 2017 harmadik negyedévi román gazdasági növekedés 8,8 %, hasonlóan csodaértékű, mint amit távol-keleten elértek, de a csehek, lengyelek is 4 % feletti növekedést produkálnak.

A versenyképesség tekintetében pedig a környékünkön szinte mindenki leelőz bennünket. Ez pedig nem azt jelenti a magyar emberek, a magyar munkások munkavégzésének hatékonyságával van a baj, hanem ez rendszerhiba. A magyar munkások ha elmennek külföldre dolgozni, Németországban, Angliában hasonló hatékonysággal képesek dolgozni, mint az ottaniak.

Eleve hibás a szemlélet, a stratégiai gondolkodás, amiből következően hibás alapokon nyugszik az államszervezés, gazdaságszervezés is. Ez valójában a rendszer javíthatatlan hibája. Tudomásul kell venni, a magyar modell nem versenyképes. A magyar modell életképessége az uniós támogatás megszűnése után azonnal kiderülhet.

Aztán ráadásként ott az ideológiai vetület, ami szerint a munkára épülő gazdaság, a munkaalapú gazdaság az egyedül üdvös megoldás és Európa számára is ez a modell jelentheti a jövőt. Ez a modell vezetheti ki a fogyasztási őrület útvesztőiben tébolygó nyugati világot, ez a modell teremthet tiszta, átlátható, egyszerű viszonyokat. Ez lesz a szép, új világ, ami nem a hedonista, jólétet habzsoló fogyasztásőrült világ, hanem a keményen dolgozó, biztonságot és rendet akaró emberek világa. Ők tudomásul veszik, hogy van a fent és van a lent, és kell egy vezető, egy vezér, akinek a szava szent. És tudomásul veszik, hogy van a vezetővel együttműködők világa, meg az azon kívüli hely a többiek részére. De azért lenne ezzel kapcsolatban egy apró probléma, amire megoldást kéne találni. Ha nem lesz fogyasztási őrület, ami megrendelést ad a magyar munkaalapú gazdaságnak, akkor kinek termelnek majd a keményen dolgozó emberek? Miből lesz munka, miből lesz megélhetés, miből lesz 80 %-os export?

A magyar modell talán legnagyobb hibája, hogy figyelmen kívül hagyja a piacot, ami pedig felülír minden más rendezőelvet. Így például azt is, hogy a munka fétise zsákutca, még inkább zsákutca erre gazdasági rendszert alapozni, szervezni. A munka önmagában, piac nélkül csupán tevékenység, de nem teremt a megélhetéshez szükséges bevételt. Elvetélt, kommunista időkből származtatható ötlet a piacgazdaság helyébe léptetni a munkaalapú gazdaságot, ami nyilván nem életképes piac és fogyasztás nélkül. A munka akkor hoz a megélhetéshez szükséges bevételt, ha fizetnek érte, ha van fogyasztás. Magyarországon szinte minden termelési folyamat a fogyasztáshoz kötődik, a fogyasztást elégíti ki. Azért gyártanak autót, műtrágyát, gépeket, és minden mást, mert fogyasztási igény van rá.

A miniszterelnök fő érve, hogy a munkaalapú gazdaság eredménye lett a teljes foglalkoztatás, az, hogy most már 4,4 millió ember dolgozik és fizet adót Magyarországon. Papíron. Mert a valóságban ki kell vonni a 4,4 millióból az a 600 ezer magyart, aki külföldön dolgozik és külföldön is fizet adót. Persze Göteborgban ennek nem számolnak utána, de itthon más a helyzet.

Egyébként meg az égig feldicsérhetjük magunkat, Európa császárai lehetünk, amíg nem kell szembesülni a valósággal és amíg jön az uniós támogatás.

KÜLDÖTTSÉG MENNE SOROSHOZ

Nem kerülhető meg a Soros-terv értelmezésének, egyáltalán létezésének tisztázása, mert ezt a zaklatott, felhergelt, hevült állapotot, ami most van Magyarországon nem lehet hosszú ideig fenntartani. Az alapkérdés pedig az, hogy bemondásra, sajátos értelmezésre és vélt, rejtett összefüggésekre alapozva és hivatkozva hadba hívható-e a magyar társadalom? Kimaradhat a higgadt értékeléshez szüksége lépés, az egyeztetés a Soros-terv létezése valamint értelmezése tekintetében?

Az egyik érvelés a tévedhetőségre alapozza az értelmezés egyeztetésének szükségességét. Ha a kormányfő és a kormány tagjai egységesen téves adatokat közöltek arról, hogy hány ember dolgozik és fizet Magyarországon a bére után adót, akkor miért ne fordulhatna elő az, hogy hasonlóan egységesen tévednek a Soros-terv pontosabban a Soros-tervként emlegetett publikációk, nyilatkozatok értelmezése tekintetében.

A másik érvelés pedig az, hogy amennyiben létezne a kormány által körülírt Soros-terv, még inkább szükséges lenne az egyeztetés, mert ha valóban az lenne igaz amit a magyar kormány állít, akkor az szemben áll az Európai Unió és Magyarország érdekeivel. Amennyiben a megoldás a fontos és nem a balhé, akkor nem lehet elkerülni, átugrani az egyeztetés folyamatát.

Ami tény, hogy a nemzeti konzultációs kérdőíven olvasható idézetek Soros Györgytől származnak. Ugyanakkor Soros György önmaga jelentette be, hogy felülvizsgálta álláspontját az EU és Törökország megállapodása után. Az nem fogadható el, hogy Soros György megváltoztatta álláspontját, nézetét? Az viszont elfogadható, hogy Orbán Viktor a harcos liberális, a Liberális Internacionálé alelnöke megváltoztatta nézetét, álláspontját és átállt a másik oldalra, a liberálisok legádázabb ellensége, az illiberalizmus élharcosa lett és kormányfőként az illiberális demokrácia érvényesítése mellett áll ki?

Azt meg be kellene látni, ha létezik a Soros-terv, akkor sem a nemzeti konzultáció, sem a plakáterdő nem fogja megállítani. Ha létezik Soros-terv, akkor Sorossal kell tárgyalni róla, őt kell lebeszélni a terv végrehajtásáról.

Ha meg nem létezik a Soros-terv, az csupán a kreatív magyar elme, a csapongó képzelet szüleménye, akkor pedig Sekszpír után szabadon, ez csupán sok hűhó a semmiért.

Azért sem kerülhető meg a Soros-terv értelmezésének tisztázása, mert ezt a zaklatott, felhergelt állapotot, ami most van Magyarországon, nem lehet hosszú ideig fenntartani.

Ki kell jelölni civilekből azt a küldöttséget, aki találkozót kér Soros Györgytől a Soros-terv értelmezésének, de főként a Soros-terv alapjaiként emlegetett írások, nyilatkozatok értelmezésének egyeztetése céljából, azért, hogy magától Soros Györgytől hallja, hogy mi a valóság. A küldöttség tagjaira a Magyar Civil Mozgalom tesz javaslatot. A küldöttségben lesz jogász, történész, politológus, publicista.

A küldöttség feladatát elvégezve jelentést készít, majd azt egy nemzetközi sajtótájékoztatón ismerteti, egyben megküldi a magyar kormánynak. Amennyiben a kormány igényt tart rá, a kormány képviselőjének is helyet kell adni a küldöttségben. A jelentésről rövid összefoglaló is készül, amely felkerül a világhálóra, közösségi oldalakra, a teljes változat pedig elérhető lesz a média számára.

A Soros-terv értelmezésének egyeztetése, majd utána az erről készült jelentés tisztázhatja mi a valós helyzet, ami egyben véget vethet a Soros-terv különböző értelmezéséből kialakult viszálynak és társadalmi feszültségnek is.

ÖSSZEFOGÁS HELYETT EGYÜTTMŰKÖDÉS

Az ellenzéki pártok összefogásra való hajlandósága inkább csak szavakban létezik. A választási törvényből fakadó ellenérdekeltség is kontrázza az összefogást. Senki nem fog azért elveszíteni 703 millió forint kampánypénzt, hogy közös listán induljon és közösen állítson 106 egyéni jelöltet, annak biztos tudatában, hogy ebből így is vereség lesz. A programok, célok, alapvetések különbözősége, a pozíciók elosztása terén létező érdekellentét csak a kisebbik ok.

Összefogásra építeni a kormányváltást annyi, mint várat homokra építeni. Együttműködés viszont elképzelhető a kormányváltásban valóban érdekelt pártok között, akik számára nem az ellenzéki lét kényelmes és jól fizető állapota az igazi cél.

A 2018-as választás megnyeréséhez, a kormányváltáshoz 2,5-3 millió szavazatra van szükség. Ellenzéki oldalon nincs olyan párt, amelyik egyedül képes lenne bevonzani ilyen létszámú szavazót, de a teljes ellenzéki oldalon sincs meg ehhez a potenciál. Ha létezne ehhez a képesség, az már megmutatkozott volna eredményben és a közvélemény-kutatási adatokban is.

Amikor szóba kerül, hogy honnan lehetne szavazót, szavazatot gyűjteni, akkor a bizonytalanok táborát említik mint mozdítható célcsoportot. A kérdés, hogy található olyan üzenet, motiváció, ami egy irányba vihet ekkora tömeget? Aki komolyan foglalkozik választási stratégiával, az inkább azt kutatja, hogy milyen közös ügy, közös téma alkalmas arra, hogy akár 2,5-3 millió választót egy oldalra, egy táborba hozzon, és milyen módon, milyen üzenetekkel valósulhat meg az ehhez szükséges motiváció.

A magyar civiles think tank kormányváltó megoldása egy ilyen közös ügyre, a korrupcióra, pontosabban a korrupcióból bevételi forrást teremtő korrupciós bírságra épül. A korrupciós bírság a korrupció büntető adójának is tekinthető és rövid idő alatt jelentős bevételt hozhat a költségvetésnek. A korrupciós bírság egyszerű értelmezhetőségében és az igazságérzetre irányuló hatásában felülmúlhatja a fideszes rezsicsökkentést.

Az ilyen típusú bírságolás új kultúráját és szisztémáját az Orbán-kormány teremtette meg, így a korrupciós bírság bevezetésével nem járatlan, hanem kitaposott úton lehetne haladni. Az ilyen típusú bírságolás szabálya végigjárta az összes utat, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is rendben lévőnek találta, így ez ilyen szempontból sem támadható.

A korrupció büntető adójának tekinthető korrupciós bírság bevezetése rövid idő alatt olyan mértékű plusz bevételt teremtene, amiből megvalósulhatna a jóléti fordulat, a 20 ezer forintos egységes nyugdíjemelés, a minimálbér adómentessége, a gyógyítás és oktatás feltételeinek azonnali és jelentős javítása. A korrupciós bírság bevezetése, de már ennek ígérete is sok magyar ember igazságérzete számára jelentene valamiféle elégtételt.

A létrejövő Korrupcióellenes Hivatal minden közpénz, állami, önkormányzati és uniós pénz felhasználójától kérhetne tájékoztatást, kimutatást, jelentést a felhasználásról 2010-től vagy akár korábbi időponttól. Ennek elmulasztása, hiánya bírságolható. A felhasználás bizonylatolásának ellenőrzése során feltárt hiányosságok ugyancsak súlyos bírságot vonhatnak maguk után. A korrupciós bírság mértéke a csalárd módon ellopott, nem a megjelölt célra használt közpénz esetében a összeg teljes mértékét is elérheti. Az adó módjára beszedhető korrupciós bírság fejében ház, ingatlan, autó, bármi lefoglalható lenne.

A kis mintán történő mérések azt mutatják, hogy a - " Szavazna Ön a korrupciós bírság bevezetésével finanszírozható jóléti fordulatot ígérő választási párt listájára és egyéni képviselőjelöltjére? Szavazna Ön a korrupciós bírság bevezetéséből finanszírozható havi 20 ezer forint nyugdíjemelést ígérő választási párt listájára és egyéni képviselőjelöltjére? Támogatná szavazatával szülei, nagyszülei havi 20 ezer forintos nyugdíjemelését? " - típusú kérdésekre adott válaszok esetében a támogatottság 68-95 % között mozgott, ami azt jelenti, hogy létezik, összehozható a Fidesszel szembeni kétharmad.

Aki most igent mondott a kis mintás kutatás során a korrupciós bírság bevezetésére, a korrupciós bírságból adható 20 ezer forintos nyugdíjemelése, a jóléti fordulatra, az 2018 áprilisában is igent fog mondani rá, ami 2018 áprilisában a Fidesszel szembeni kétharmadot jelent.

A korrupciós bírság, a havi 20 ezer forintos nyugdíjemelés témája nem csupán sok szavazatot hozna, hanem máshonnan jelentős számú szavazatot leszakítana. Merőben más úgy viszonyítani a szavazatok megoszlását, hogy a FIDESZ szavazóit megingathatatlan, biztos 2 milliós szavazói blokknak tekintjük vagy úgy, hogy ez a megoldás leszakíthatja a FIDESZ szavazóinak jelentős részét.

Az a közvélemény-kutatás, amely szerint a Fidesz fölényesen vezet és ez alapján biztosan nyeri a 2018-as választást, a valóság egyik szelete. Ez a közvélemény-kutatás úgy készült, hogy a megkérdezettek egyike se tudott a kormányváltó megoldásról.

A valóság másik szelete az a kis mintán végzett közvélemény-kutatás, amely azt mutatja, hogy a kérdésekre adott válaszok alapján összeállt a Fidesszel szembeni kétharmad és ez alapján már most kijelenthető, hogy a Fidesz elbukta a 2018-as választást.

Ami ebből a lényeg, hogy a kis mintán végzett közvélemény-kutatás során megkérdezettek, amíg nem ismerték a kormányváltó megoldást hasonlóan foglaltak állást mint azok, akiket a Fidesz fölényes vezetését kimutató közvélemény-kutatás során megkérdeztek. A kormányváltó megoldást megismerve viszont a többségnek gyökeresen megváltozott az álláspontja.

Azt pedig, hogy a kormányváltó megoldást megismerve országosan is létezik a Fidesszel szembeni kétharmad, a 100 ezer fős, országos közvélemény-kutatás fogja kimutatni.

A kormányváltó megoldás több szavazatot kaphat mint az összes ellenzéki párt együtt. Erre a megoldásra ráépülhet az a választási párt, amelyik simán megnyerheti a választást.

A választásig hátralévő fél évben nem lehet egy párt brandjét felépíteni, de egy meglévő párt arculatát se lehetne ennyi idő alatt módosítani, például azt megcsinálni, hogy egy radikális pártot szalonpártnak lássanak. Az viszont megvalósítható, hogy egy mindenkit érintő ügy országosan, mindenkivel megismertethető legyen és az erre az ügyre, a kormányváltó megoldásra ráépülő választási párt gyűjtse be az ügyre adott szimpátia szavazatokat.

A kormányváltó projekt támogatására olyan új típusú ellenzéki együttműködés jöhetne létre, amikor nincs közös lista és nincsenek közös jelöltek, amikor az ellenzék pártjai csupán egy közös ügyet támogatnak, a korrupciós bírság bevezetésének és az abból megvalósítható jóléti fordulatnak az ügyét támogatják. Az együttműködésben részt vevő mindegyik párt állít listát és mindegyik pártnak lesz 106 egyéni képviselőjelöltje, így hozzájut a 703 millió forint állami támogatáshoz. És lesz egy választási párt saját listával és saját egyéni jelöltekkel.

Ugyanakkor a kormányváltó együttműködés pártjai a választási párt kampánytémája, a kormányváltó megoldás mellett legalább olyan erővel és hévvel kampányolnak mint saját programjuk mellett. De az is nyilvánvaló, hogy a választási párt kampánytémája, a korrupciós bírság, jóléti fordulat és 20 ezer forintos nyugdíjemelés, minimálbér adómentessége eladja önmagát, ezek vonatkozásában a megismertető kampány az, ahol az együttműködő pártoknak oda kell tenni magukat.

Van egy helyzet és van egy megoldás, amit a kormányváltásban érdekelt pártok nem hagyhatnak figyelmen kívül. Ebből a helyzetből amit a Fidesz teremtett csak egyedi stratégiával és ilyen sajátos, egyedi módszerrel lehet kijönni. Elsődleges a kormányváltás ügye, ami mindent előz. Az önfeladás és saját érdekek jelentős sérülése nélküli együttműködés elég lehet a kormányváltáshoz. Elsődleges, hogy a közös ügy iránti 2,5-3 millió szimpátia szavazat begyűjtése, melyre egyedül az erre a célra létrehozott választási párt lehet esélyes. A választási párt a 2018-as választás megnyerésére jön létre, a következő választáson már nem indul.

A választási párt győzelme esetén szakértői kormány alakulna, független, a tudományos közegből érkező kormányfő vezetésével. A szakértői kormány alapvető feladata az illiberális rendszer átállítása és egy a demokratikus normák szerint működő rendszer jogi és intézményi kereteinek biztosítása lenne. Hasonló mértékű kihívást jelentene a másik feladat, a magyar gazdaság felzárkózó pályára állítása.

Az együttműködésben részt vevő ellenzéki pártok választási győzelem esetén számíthatnak kormányzati pozíciókra. A 10 % feletti eredményt elért pártok miniszterelnök-helyettest, a 10 % alatti eredménnyel rendelkező pártok minisztert jelölhetnének. Az sem kizárható, hogy kormányzati ciklus feléhez érkezve vagy akár már előtte a választási párt által jelölt miniszterelnököt valamelyik együttműködő párt által jelölt személy váltsa a kormányfői székben.

KI LENNE ALKALMAS MINISZTERELNÖKNEK?

A 2018-as választás előtt fél évvel az egyik gyakori kérdés, hogy ki kivel működik majd együtt a pártok közül, a másik, hogy kik lesznek miniszterelnök-jelöltek. Az eddig elhangzott nevek, a már kiválasztott jelöltek nem villanyozták fel a választókat, ettől nem ugrott meg a pártok közvélemény-kutatók által mért népszerűsége. Olyan személy pedig nincs akit az egész ellenzék vagy az ellenzék túlnyomó többsége elfogadna miniszterelnök-jelöltnek.

De valójában milyen elvárások támaszthatók egy miniszterelnökkel szemben, ki lenne alkalmas kormányfőnek? Ez azért is fontos kérdés, mert a Fidesz hatalmon maradása, hatalmon tartása mellett érvelők első számú indoka az, hogy ellenzéki oldalon nem tudnak kiállítani olyan jelöltet miniszterelnöknek, aki paritásban lenne Orbán Viktorral, méltó kihívója lenne a jelenlegi kormányfőnek.

A magyar civiles think tank elemzése szerint politikai vonalon nem lehetne olyan személyt találni, akivel szemben vélt vagy valós ügyeket felvonultatva, a jelenlegi médiaviszonyok között ne működne a karaktergyilkosság. Az egyébként alkalmas jelölt felépítésére nem nyílna mód, nevének harmadszori említése után már a totális támadással szembeni védekezéssel kellene foglalkozni. Hasonló folyamat menne végbe, ha gazdasági vonalról jönne jelölt akkor is.

Több portálon is foglalkoztak már ezzel a témával, külön említve, hogy az MSZP számára készített kutatásból az derült ki, hogy a választók többsége, konszenzusra hajlamos, higgadt, megfontolt, párbeszédre képes, joviális karaktert szeretne látni a kormányfői poszton. A magyar civiles think tank szerint a tudomány világából, egyetemi oktatók köréből kellene keresni alkalmas jelöltet, akit múltja alapján nehéz lenne támadni, másrészt szakértelem vonatkozásában is nehéz lenne fogást találni rajta. Jogász vagy közgazdász lehetne az alkalmas jelölt, de inkább közgazdász, aki a gazdasági fejlődés, gazdaságszervezés terén rendelkezik tudományos, kutatói múlttal és társalgási szinten beszél angolul, esetleg még más idegen nyelven is.

Előbbiekben megfogalmazott elvárásokat figyelembe véve a magyar civiles think tank 5 fős listát állított össze, amelynek első helyén Dr. Magas István 65 éves közgazdász professzor, egyetemi tanár áll. A sokak által szimpatikusnak tartott, határozott fellépésű, megnyerő modorú, kiváló diplomáciai érzékkel rendelkező közgazdász professzor felsőfokon beszél angol, orosz, francia és spanyol nyelven. A magyar vízilabda válogatott játékosaként ezüstérmes volt az 1972-es olimpián. Szakterülete a gazdasági fejlődés. Rajta nehéz lenne fogást találni.

Az említett 5 fős listán még négy hasonló kvalitású személy szerepel. Dr. Magas István nevének említése csupán annak igazolására szolgál, hogy a tudomány, az oktatás világában található alkalmas miniszterelnök-jelölt. Az öt jelölt közül biztosan lenne aki felkérés esetén vállalná, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje legyen vagy akár egy választási párt indulása és győzelme esetén vállalja egy szakértői kormány vezetését.

Egy szakértői kormánynak két év alatt meg kellene valósítani az illiberális rendszer átállítását, egy a demokratikus normák szerint működő rendszer jogi és intézményi kereteinek kialakítását valamint a magyar gazdaság felzárkózó pályára állítását.

A magyar civiles think tank új választási törvényre vonatkozó koncepciója szerint 250 főre kell növelni az országgyűlési képviselők számát. Ebből 100 fő egyéni körzetben induló képviselő lenne, akiket a 100 egyéni körzetben egyfordulós választással választanak meg. A listás képviselői helyek száma 100 főre nő, a bejutási küszöb marad 5 %. 50 parlamenti képviselői hely pedig az egyéni jelöltekre leadott szavazatok országos összesítése alapján kerül elosztásra, itt nincs küszöb. Egy másik változat szerint 100 fő egyéni körzetben induló képviselőt kétfordulós választás során választanának meg, 150 fő pedig listás helyről jutna be a parlamentbe, a bejutási küszöb 4 % lenne.